Tóbiás András sikeresen helyezkedett el mosogatóként Ausztriában!

Hello Zoli!

Kicsit "megkésve", de megírom a véleményem. 

Nos, talán kezdeném a legelején. Egy ismerős húga dolgozott Ausztriában egy téli szezont - ő keltette fel az érdeklődésemet. Semmiféle vendéglátós végzettségem nincs, de a fizetés meggyőző érv volt, hogy legalább megpróbáljam. Rövid tanakodás után a mosogatói poszt megpályázása mellett döntöttem. Utólag látom, hogy erre tényleg bárki képes. HA NAGYON NAGY SZERENCSÉJE VAN, AKKOR NULLA NYELVTUDÁSSAL IS! Ezt fontos hangsúlyozni, hogy ehhez nagy szerencse kell. Én elég sokat tanultam, de nekem nagy szerencsém van. Mindent megmutatnak, akár többször is. Egy hónapja vagyok itt és eddig még nem lettek mérgesek, ha azt mondtam, hogy "ich verstehe nicht". Ehhez elég nagy szerencse kell.

Július első két hetére szabadságot vettem ki rosszul fizető pesti állásomból - ezt a két hetet szántam álláskeresésre Ausztriában. Az első meglepetés akkor ért, amikor Zolival a pályáztatás kezdéséről beszéltünk és ő a második hetem keddjét jelölte meg. Merthogy: "egy napon lehetőség szerint csak egy embert pályáztatunk. Azért, hogy ne legyünk egymás konkurenciái." Na, ez a mondat, szó szerint megragadt a fejemben - ez a korrektség / jófejség / ésszerűség jellemezte amúgy az egész álláskeresési folyamatot. Elég "problémás" eset voltam, sok-sok kérdéssel. Egy hónapon át csak egyezkedtem, érdeklődtem. Egyszer sem esett nehezére Zolinak visszahívni engem - amikor véletlen nem volt benn és egy kolleginája vette fel a telefonját, akkor is kaptam választ a kérdésemre!

Elvileg kedd éjjel elmentek a leveleim. Kedd reggel nyolc körül kissé meglepődtem, hogy egy levél sem várt a postafiókomban. Aztán olyan tíz körül újra ránéztem és ott volt kb. 20 levél. Elég soknak éreztem, de ahogy jobban megnéztem, a spam mappában ott volt még 20. És akkor jött a java. Nem bírtam olyan gyorsan végigolvasni (végigfutni se!) a leveleket, hogy elérjem, hogy ne legyen olvasatlan sehol sem! Nagyon fontos, hogy készülj egy jó rendező szisztémával. Arra gondolok, hogy csinálj mappákat, amibe azonnal beledobod a levelet, miután elolvastad. Ez a dömping eltartott egész estig! Sajnos csak a végeredményt tudom leírni, de a java az első napon jött. A második nap is kemény volt, de pénteken már alig jött néhány levél. Szombaton összesen talán 10 darab. Viszont érdekesség, hogy még a mai napig jönnek válaszok. Mindez másfél hónap után elég meglepő. A végeredmény egyébként: 384 levél, ebből 283 elutasítás. A többit újra szét kéne szednem, hogy pontos adatokat írjak, erre meg lusta vagyok. Nagyjából 30-40 önéletrajzot küldtem el, ezekből visszajelzett kb. 10 munkáltató. Velük kezdtem tárgyalni. Hétvégére már volt kb. 4 konkrét állásajánlatom. Mivel még nem tartottunk a pénznél, ezért nem a szerint döntöttem, hanem érzésre (előzetes elképzelések alapján) - ami be is jött. Kiutazásom előtti napon jött egy ajánlat még. Ekkor már számokban beszéltünk: a mostani helyemen a standard 1061€-t kapom, viszont két szabadnapom van a héten! Az ajánlat 1350€-ról szólt - erre nagyon fájó szívvel nemet mondtam. Érdekes módon telefonhívást csak egyet kaptam, az is azonnali kezdés lett volna, de az is a kiutazás előtti héten volt.

Ár / érték arányról én azt gondolom, hogy nagyon megéri a dolog. Emellett hozzáteszem, hogy egy év alatt se tudtam egy havi fizetésem összespórolni, hogy kifizessem - a végén egy jó ismerős hitelezte meg nekem. Sajnos itt is érvényes a magyarok közötti széthúzás és bizalmatlanság (kölcsönösen természetesen), vagyis semmiképpen sem lehetett az első kinti fizetésemből kifizetni a költségeket. Itteni fizetéshez képest nevetséges az ár. Keresek 1100€-t és a pályáztatás költsége 280€ - tehát egy heti pénzem. Az a helyzet, hogy egy magyar melósnak, aki átlagosan havi 65 nettót keres, ez az összeg horrorisztikus, viszont ha bárhogyan is sikerül megoldani, akkor mindenképpen megéri. Én a júliusi lakáshitelem szántam volna erre, de szerencsére jött egy jó barát.

Lezárásképpen sok szerencsét kívánok mindenkinek, aki belekezd. Igazából ez így nem is jó, mivel nem múlik a szerencsén semmi sem. Ha befizeted a pénzt, kb. garantáltan lesz állásod - én három héttel a pályáztatás első napja után már itt voltam kinn. Ha még válogattam volna, akkor sem ment volna el egy hónapom. Fizess be és dolgozz normális pénzért normális munkakörülmények között. Érdeklődésre privátban szívesen válaszolok, mondjuk facebook-on - Tóbiás András