Te tudod már mindezt, a jövendőbeli munkaadóidról?
Tessék, puszi, prézli, kukorica.
Mi a közös ezekben a szavakban és főleg, hogyan köthetőek az osztrákokhoz?
Olvass tovább és megkapod a választ!
Több sztereotípia is kering az osztrákokról, hogy hűvös, nem túl kedves nép, de olyat is hallani, hogy nagyon kedvesek, korrektek és segítőkészek.
Akkor most mi az igazság?
Rántsuk le a leplet és nézzük, mit kell biztosan tudnod, ha osztrák munkaadónál fogsz dolgozni.
Első és legfontosabb a nyelv!
Számíts rá, hogy nem azt a szokványos németet fogják beszélni, mint amit Te az iskolában nagy nehezen megtanultál.
Elsőre úgy tűnhet reménytelen a helyzet, de a több éves közös történelmi múlt segít abban, hogy átvészeld az első pár hét nehézségeit.
Sőt, az igazán jó munkaadók segítenek Neked, hogy mihamarabb es minél könnyebben megtanuld az új szavakat vagy kifejezéseket.
Ausztriában igaz, hogy egy másik nyelvet beszélnek: dél-német (bajor, alemán) dialektusokkal kontinuumot alkotó dialektus(ok)at.
De azért még az osztrákok is hajlandóak valamiféle osztrák standard németet beszélni, amivel azért már könnyebb megbirkóznia a szegény külföldinek.
Viszont, hogy lehet az, hogy még a németeknek is nehéz dolga van az osztrák-némettel?
„A ’kilyukadt bicikligumi’ például Ausztriában Patschen és nem Reifendefekt, az év első hónapjai Jänner és Feber, ami a németben Januar és Februar.
A sárgabarack Marille és nem Aprikose, a meggy Weichsel és nem Sauerkirsche.
A szilva Zwetschke és nem Pflaume, a torma Kren és nem Meerrettich, a középfokú tanulmányokat a Matura (érettségi) zárja le és nem az Abitur, az utcán (főleg Bécsben) Bim jár és nem Straßenbahn (’villamos’).
A tagmondatok közé Ausztriában Beistrich-et teszünk és nem Komma-t (’vessző’), a politikai pártoknak pedig Klub-juk van az osztrák parlamentben, nem Fraktion-juk.
Hiába, ezeket nekünk is meg kell tanulnunk, ha Ausztriába készülünk!”
De akkor mi is van a közös múltunkkal?
Íme, pár osztrák szó, amit ha kiolvasol Te is megérted, még ha nem is tudsz németül.
Faschiertes, Kukuruz, Paradeiser, Kipferl, Semmel, Gugelhupf, Brösel, Ribisel, Fasching, Krampus.
Megvannak már a fejedben magyarul is?
Ellenőrizd, hogy jóra gondoltál-e. Sorrendben magyarul: fasírt, kukorica, paradicsom, kifli, zsemle, kuglóf, prézli (azaz zsemlemorzsa), ribizli, farsang, krampusz.
(forrás: http://www.nyest.hu/hirek/az-ausztriai-nemet-nyelvjarasok )
Honnan ered a gulyás és a paprika szavunk?
Persze, nehogy azt hidd, hogy csak ők vettek át tőlünk szavakat, mi is használjuk az ő szavaikat, mint például: Gulasch, Paprika, stb.
” A Habsburg birodalom többi tartományának nyelve szintén felfedezhető a mai osztrák nyelvjárásokban, főleg azok gasztronómia szókincsében. Számunkra kevésbé kedves példa viszont a következő: Bécsben szokás a mások által gyakran kihasznált, baleknak tartott emberekre a Teschek szóval hivatkozni – anélkül, hogy a beszélők tisztában lennének a szó eredetével. Úgy tűnik, hogy egyes külföldiek sokszor kérdeztek vissza az anyanyelvükön, ha valamit nem értettek: Tessék?”
Előfordul, hogy írásban nincs csak kiejtésben különbség.
backen [pákn] (’sütni’) – packen [pákn] (’pakolni’)
danken [tánkn] (’megköszönni’) – tanken [tánkn] (’tankolni’)
Sie [szí] (’Ön’)
sieben [szíbn] (’hét’)
„Ez olyannyira így van, hogy az osztrák gyerekeknek az iskolában kell megtanulni, hogy melyik szó kezdődik – ahogyan ők mondják – „kemény” vagy „lágy” p-vel, melyek közül az utóbbi természetesen a b-nek felel meg. Logikus és egyszerű magyarázatként tehát feltételezhetjük, hogy a Gugelhupf és a Brösel szó, hallás után került kuglóf-ként, illetve prézli-ként a magyarba. Ez azt is megmagyarázná, miért adnak bussi-t (’puszi’) az osztrákok, és a chaten miért baba-val (’pápá’) köszönnek el…”
További érdekességek a kiejtésben: Az al [ál] kapcsolatból például [oi] lesz, az [íl]-ből pedig [ű]:
alles (’minden’) [álesz] →[oisz]
kalt (’hideg’) [kált] → [koit]
bald (’hamarosan’) [bált] → [boit]
halb (’fél’) [hálp] → [hoip]
Salz (’só’) [szálc] → [szoic]
viel (’sok’) [fíl] → [fű]
will (’akar’) [vil] → [vű]
Spiel (’játék’) [spíl] → [spű]
Az [o] kiejtése gyakorta [u], az [u]-é [ua], az [á]-é [ó], de ha [r] követi, akkor [oá]:
kommst (’jössz’) [komszt] →[kumszt]
Sonne (’nap’) [szone] →[szune]
sonst (’egyébként’) [szonszt] → [szunszt]
gut ('jó') [gut] → [guat]
habe ('van nekem') [háb(e)] → [hob]
Dach ('tető') [dáh] → [doh]
Jahr (’év’) [já] → [joá]
zwar (’jóllehet’) [cvá] → [cvoá]
klar ('világos, érthető') [klá(r)] → [kloá]
war ('volt') [vá(r)] → [voá]
Fogadjunk, hogy most ez van a fejedben: [Des hob i net doht…] – Das habe ich nicht gedacht, azaz: Erre nem gondoltam volna!
Kiveszőben levő szavak a nyelvből
Az osztrák és egyéb dél-német nyelvjárásokban, és főleg a beszélt nyelvben, csak és kizárólag az úgynevezett Perfekt múlt idejű alakját használják a németnek, amelyet a haben (’birtokolni’) vagy sein (’lenni’) segédigével és az ige múlt idejű melléknévi igenévi alakjával képeznek.
Az egyszerű múlt egy pár ige kivételével kiveszőben van a (beszélt) nyelvből.
Kivételek például a következők:
wissen – wusste (’tudni – tudott’); sein – war (’lenni – volt’); wollen – wollte (’akarni – akart’)
Módbeli segédigék:
müssen – musste (’kell – kellett’); sollen – sollte (’kellene’); können – konnte (’tud – tudott’); dürfen – durfte (’szabad valamit csinálni’)
Most pedig hallgasd meg, hogy hangzik az, amikor a stájer dialektusukon éppen saját nyelvjárásukról elmélkednek a fiatalok. Figyelj, hány szót kapsz el, ami most már számodra is ismerősen cseng!
Miért is jó, ha tudjuk az osztrák dialektust?
Mert könnyebb a beilleszkedés.
Az osztrákok igen öntudatosak, és azzal igazán a szívükbe tudjuk magunkat lopni, ha az ő tájszólásukban szólalunk meg. Ebben a videóban még hasznos kifejezést találhatsz!
Sőt, ha még mélyebbre szeretnéd ásni magad, itt egy osztrák német szótár is.
Milyenek vagyunk mi magyarok osztrák szemmel?
A leggyakrabban lefestett kép hazánkról, hogy veszélyes területre ér, ha valaki átlépi az osztrák-magyar határt:
"Üdvözöljük a posztszovjet országban! Garantáljuk, hogy a kommunizmus húsz évvel ezelőtti nyomaira fog bukkanni minden utcasarkon. Valamint ne is kételkedjen benne, hogy legalább egy pénztárcával szegényebben fogja átlépni visszafelé a határt!"
De van aki „nem halad a korral” és még matyó hímzéses népies ruházatban képzel el minket a mindennapokban, ahol a férjük elé az ebéd mellé a nők teszik az újabb és újabb üveg pálinkát.
Na de mi jellemző az osztrákokra?
Mire készülj, ha náluk vállalsz munkát?
"Morcosak, hidegek, konzervatívak, modorosak"
Nem tűrik a tétlenséget, szeretik, ha folyamatos a munka, viszont nem szeretik túlhajtani magukat.
"Minden lassan működik, a „Ne stresszelj!” a jelszó, viszont nagyon alaposak és precízek.
Ezt várják el másoktól is.
Ami nagyon pozitív, hogy az osztrákok rendszerben gondolkodnak és hosszútávra terveznek.
Ahogy az látszik is, nagyon értenek a gazdálkodáshoz.
Nem élnek pazarló életet, de néha már átesnek a ló túloldalára, szinte fukarok.
Persze Bécs teljesen más, nagyon nemzetközi, ezért elég vegyesek az emberek.
Egyébként is, a nagyvárásokban egyre jobban felhígulnak ezek a nagyon osztrákos viselkedési vonások.
Nem túl befogadó nép.
De ha összehasonlítjuk például a déli országok lakosaival pl. a spanyolok, portugálok vagy görögök az osztrákokkal szemben nagyon befogadóak, de kiszámíthatatlanok.
Pörgős az életük, spontánok és a mának élnek.
Ha Te biztonságban szereted érezni magad - gondolj itt a fizetésre, egészségügyre, nyugdíjra -, akkor Neked találták ki Ausztriát.
Ott nincs nyomor, hiszen minden le van szervezve.
Egyébként pedig, ha látják rajtad, hogy érted a dolgod, kedves vagy és igyekszel beilleszkedni, ezt ők is értékelik!
Ez főleg a fiatalokra igaz, ők már más generáció, sokkal nyitottabbak és befogadóbbak.
Még néhány szó az ételeikről:
Azt jó, ha tudod, hogy az osztrákok elvannak akár egy hétig is ugyanazzal az étellel.
Más az ízlésviláguk, más fűszerezést kedvelnek.
Alapvetően kevesebb fűszert is használnak, mint a magyar konyha. Úgy is mondhatjuk, kicsit íztelenebbül esznek.
„A marha- és borjúhús mellett szívesen fogyasztanak szárnyasokból – elsősorban csirkéből – készített ételeket is, nagy népszerűségnek örvend mind a rántott, mind a sült csirke. Ausztriából indult a Wienerwald étteremlánc, amely főként csirkéből és szárnyas belsőségekből – zúza, máj – készült ételeket kínál. Kisebb mértékben ugyan, de az osztrák konyha is használ sertés- és vadhúsokat, valamint belsőségeket. A rántott, vagy egyéb módon bundázott ételeiket sertészsírban sütik ki, míg a főzéshez inkább vajat használnak.”
(forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/58997/az_osztrak_konyha_es_etkezesi_szokasok_nepek_konyhaja )
Sokféle tésztát esznek és a salátákat, savanyúságokat is előszeretettel fogyasztják a húsételekhez.
A kávét hosszúra főzik, de erősre, folyékony tejszínt vagy tejszínhabot adnak hozzá.
Jó minőségű száraz fehér borokat termelnek, de a sörfogyasztás még jelentősebb, sőt a gyümölcspálinkákat is előnyben részesítik.
Egy ajándék palackkal már is jól indítasz a főnöködnél!
Tehát ezek a legfontosabbak, amit tudnod kell az osztrákokról, nyelvükről, habitusukról és konyhájukhoz, hogy minél gördülékenyebben menjen a beilleszkedés.
De ne feledd, ha tisztességgel végzed a munkád és kedvességgel fordulsz feléjük, mosollyal az arcodon, akkor már nyert ügyed van.
Tiroli Álláskereső
Az oldat teljes tartalma szerzői joggal védett és a Sc. Austrian Hotel Services Srl. tulajdona.
© 2008 - 2019 Tiroli.hu
