Menjek vagy maradjak? – a magyar munkavállaló dilemmája

Menjek vagy maradjak? – a magyar munkavállaló dilemmája

Forrás: nepszava.hu

Mit is akarok valójában?

Többen nőnek fel úgy, hogy valamelyik vagy mindkét szülője ingázik a határon túli munkahelye és az otthona közt.

Egy gyerek még nem gondol bele, hogy ezt miért is csinálja édesapja vagy édesanyja, csak örül, hogy a nap végén hazaér és jó esetben még beszélgethetnek lefekvés előtt.

Nem feltétlenül csak ilyen esetben, de idővel körvonalazódik a fejben, hogy a megélhetésért mi mindent kell bevállalnia egy szülőnek.

Abban egyetértünk, hogy mindenkinek a családtagjai és a saját jólétének a megteremtése lesz az első helyen, de nem mindegy, ezt hogyan éri el.

Mi a jobb, ha munkát vállalok kint kiváló jövedelemért, vagy megpróbálom az ambícióimat itthon megvalósítani?

Olvasd tovább és mérlegelj!

Mit is akarok valójában?

Ami éppen történik

Országunk gazdasága sose volt túl példás és a minőségi romlása sajnálatos módon folytatódik.

Ennek az is az egyik és talán a legfőbb oka, hogy a munkavállaló korú népesség létszáma folyamatosan csökken, mert egyre többen választják a határon túli magasabb jövedelmet, ezért hazánkban egyre csak nő a munkaerőhiány.

A demográfiai folyamatok egyre kedvezőtlenebbek, ezért már most nehéz megfelelő munkaerőt találni, ennek következtében minden harmadik vállalatnál ez fennakadásokat eredményez a szolgáltatásában vagy termelésében – ami megrendelések lemondásával, beruházások csökkentésével jár.

Társadalmunk elöregedése is elég bajjósló, hiszen veszélyezteti a nyugdíjrendszert is.

Pedig öregkorban is meg kell élni valamiből, de az itthoni bérekből szinte képtelenség félretenni, hogy nyugodt éveink valóban kényelmesek legyenek.

A jövőnket csak külföldről tudjuk biztosítani?

Becslések

Becslések

Demográfiai számítások szerint, évente 40.000 fővel csökken hazánkban a munkavállalók száma és ez előreláthatólag nem fog változni.

Ha ez nem változik, 2040-re körülbelül 800.000-el lesznek kevesebben a munkavállaló korú emberek.

Vénülő országunk mellett az alacsony termékenységi ráta sem tartogathat pozitív hatást a jövőre nézve.

Egy szülőképes korú nőre körülbelül 1,5 gyermek jut, pedig a népességszám megtartásához 2,1-re lenne szükség.

Az elmúlt években közel 600.000 magyar vándorolt ki külföldre a bejelentések szerint, de ezt pontosan nem lehet meghatározni, mert nem kötelesség bejelenteni, ha ki költözik az ember az országból, így ez a szám feltehetően jóval nagyobb!

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2016-os adatai a következőt mutatják születésszám növelésének szempontjából:

29 400 magyar állampolgár távozott hivatalosan külföldre, 45 százaléka 30 év alatti, 74 százaléka még nem érte el a 40 éves kort, azaz a legtermékenyebb korosztály vándorolt ki, tehát minden hatodik magyar gyermek külföldön születik.

Évente nem több, mint 90.000 gyermek születik az országban és ez valóban aggasztó, hisz a kivándorlási adatokkal szemben ez elég csekély.

A „kivándorlás” szóra megnőtt az internetes keresés

A „kivándorlás” szóra megnőtt az internetes keresés

A választások mindig megingatnak egy országot, hisz a vesztes fél, felek oldalán lévő emberek elkeserednek és kicsit csalódnak, ami cselekvésre ösztönzi őket.

Ez nálunk sincs másképp.

Többen úgy vélik, csak úgy tudnak megmaradni a saját lábukon, ha elhagyják az országot, vagy legalább a külföldi magas bérezés felé fordulnak, ezt igazolta egy Portfóliónak adott közleménykutatás is, miszerint négyszer nagyobb lett az érdeklődés a külföldi munkavállalás után.

A közösségi médiában is egyre nagyobb hangot kap az elégedetlenség és a kilátástalan jövő a fiatalok részéről, ez pedig egy új jelenségnek tudható be.

Eddig az ilyen fajta kiírások csupán csak indulatból voltak származtathatóak, azonban a fiatalok nagy része most nem csak a levegőbe beszél, ezt bizonyítja a GVI (Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet) tavalyi felmérése.

A gimnáziumok legjobb diákjai külföldön szeretnének továbbtanulni és aztán le is telepedni.

És ez már tényleges lépés a külföldi letelepedésre és nem csak egy szándék, azaz minden tízedik eminens diák el akarja hagyni az országot.

Az Ausztriában dolgozók nagyon jól megvannak

Az Ausztriában dolgozók nagyon jól megvannak

Forrás: nepszava.hu

72 000 ingázó.

A 2001. évi népszámláláskor kiderült, hogy az ország kevesebb, mint 1 százaléka ingázik külföldi munkahelye és otthona közt.

Ez a szám 4,6 százalékra nőtt 2016-ra, azaz körülbelül 27 000-ről 72 000-re emelkedett.

Győr-Moson-Sopron és Vas megyében él a legnagyobb részük, de a növekedés mértéke jól megfigyelhető Baranyában is.

Ausztria az elsőszámú célpontja a munkakeresőknek.

2018 márciusában 91 523 magyar volt az osztrákoknál bejelentve, így Németország után, mi küldjük a legtöbb munkaerőt nekik.

Ez 8,6 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, pedig az igazi megindulás még csak most kezdődik, hisz most startol a nyári turisztikai és építészeti szezon és köztudott, hogy a legtöbb magyar az építőiparban és a vendéglátásban dolgozik.

Pro- kontra az ausztriai munka mellett

Aki elkezdett az osztrákoknál dolgozni, nem szívesen folytatná a munkáját itthon.

Egy kutatáson megkérdezettek közül minden második nyilatkozó 5 évnél régebben dolgozik kint, minden tízedik, már 10 évnél is hosszabb ideje.

20 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, kétharmaduk pedig középfokúval, többségben mind jól beszélik a német nyelvet.

Az ingázók közül a többség fél vagy egy órát utazik a munkahelyére és ugyan ennyit vissza, 16 százalékuk pedig akár 3 óránál is többet, mégis kevesen számoltak be arról, hogy ez a szintű rendszeres utazás negatív hatással lenne az életükre, családjukra, baráti vagy szerelmi életükre.

Azért lássuk be: a mindennapi több órás utazás hamar felemészti az ember lelkesedését, hiába a jobb bérezés, ezért mégis csak jobb közel lakni a munkahelyhez!

Hogy mi is az a sokkal jobb bér?

Az itthoni átlagbér nem éri el az 1000 eurót, Ausztriában pedig 1200+ euró a legkisebb bér, amit egy átlagos konyhai kisegítő is megkeres.

A Tiroli Álláskereső pedig segít Neked abban, hogy a vendéglátás legfőbb területein, (mosogató, konyhai kisegítő, szobalány, szakács, felszolgáló) gyorsan és biztonságosan tudj elhelyezkedni.

A nagyobb béreket a magyarok is megkapják kint és így a hazai bérek háromszorosát-négyszeresét is meg lehet kint keresni, amiből aztán félre is lehet tenni, vagy építkezésekbe belefogni.

Te döntésed, a Te jövőd!

Sajnos kevés érv szól amellett, hogy fiatalon felsőfokú végzettség nélkül az országban maradjon valaki, mert maximum másodmagával képes éldegélni, hisz az albérletköltség sok esetben egy itthoni fizetésnek felel meg.

Persze azt is hozzá kell tenni, hogy Magyarország és Ausztria közt a bérkülönbség mértéke a legnagyobb, ilyen szakadék nem tapasztalható sehol az Európai Unió területén, de a határon közeli munkalehetőségek telítettek, érdemes kicsit messzebbre utazni és szezonális munkába belevágni!

Még szerencse, bárhogy is döntesz, segítségre mindig számíthatsz, főleg ha a választásod Ausztriát vagy Dél-Tirolt tartja előnyben.

A Tiroli profi pályáztatásának köszönhetően, 15.000 szállodaipari partnerünk kapja meg a jelentkezésedet, a munkáltatók nálad jelentkeznek, így Te tudod kiválasztani, hol szeretnél dolgozni.

Akár két hét alatt el tudsz így helyezkedni, és garantáltan nem kell hazavinned a munkát!

Gondolj a jövődre, dönts felelősséggel, válaszd a Tirolit!

Ausztriai munka